Az állatvédők egyre gyakrabban hivatkoznak Svájcra, mint követendő példára, de úgy tűnik, ott sem bólintanak rá azonnal minden "zöld" kezdeményezésre. Most éppen népszavazáson mondtak nemet arra, hogy minden kantonban külön állatjogvédő ügyvédet nevezzenek ki.
Zürichben Antoine Götschel személyében külön ügyvéd foglalkozik a bántalmazott állatok eseteivel, és valószínűleg nem véletlen, hogy 2008-ban az ilyen jellegű ügyek miatt indított hétszáz eljárás egyharmadát éppen itt indították el. Az állatvédők most szerették volna, hogy az egész országra terjesszék ki a legnagyobb svájci városban már 1992 óta működő rendszert.
Meglepő, vagy sem, a svájciak egyértelműen elutasították el az állatvédők kezdeményezését. A hivatalos eredmények szerint mindössze 45 százalékos részvétel mellett a szavazók több mint 70 százaléka adott le "nem" szavazatot, követve a kormány és a jobboldali pártok ajánlását. Utóbbiak azzal érveltek, hogy az országban így is nagyon szigorú törvények védik az állatok jogait. Álláspontjuk szerint az állatkínzás visszaszorítására nem állatjogvédő ügyvédek kinevezése a legjobb megoldás, ráadásul ezáltal feltehetően még nagyobb nyomás nehezedne az amúgy is túlterhelt bíróságokra.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Svájc így is a világ azon országai közé tartozik, ahol a legerősebb védelmet élvezik az állatok. A társadalom hagyományosan állatbarát, egy német tanulmány szerint a svájciak évente mintegy 670 millió frankot (460 millió eurót) költenek kedvenceikre. A szavazás kapcsán a L'Hebdo című újság emlékeztetett arra, hogy az ország legelső népszavazása is éppen állatokkal volt kapcsolatos. Az ominózus szavazáson 1893-ban a kóser állatvágást tiltották be.
A házikedvencek jogait védő törvényt két évvel ezelőtt megszigorították. Malacokat, törpepapagájokat, hörcsögöket, aranyhalakat és más társas lényeket tilos egyedül nevelni, kötelező legalább egy társat is tartani. A lovakat és a teheneket, juhokat rendszeresen ki kell vinni az istállóból, hogy mozoghassanak. A kutyatulajdonosok tanfolyamon sajátíthatják el, hogy miként bánjanak helyesen négylábú barátjukkal.
Az állatvédők szerint azonban nem elegendő a szigorú törvény, mert azt nem tartják be teljesen, és külön fájlalják, hogy a kiszabott büntetések is nagyon enyhék, így nincs elrettentő hatásuk. A maximális büntetés állatkínzásért három év börtön és 20 ezer frank (13 500 euró) lehet, azonban a kiszabott pénzbírságok átlagos összege 2008-ban összesen 439 frank (300 euró) volt.
Azért ne essünk túlzásokba. Egy kis fegyelmezésbe még senki nem halt bele. Nem vehetsz egy kalap alá minden kutyát, némelyik tényleg nem ért másból bizonyos helyzetekben. Próbálnál csak meg pl. egy igazán jó ösztönű terelőkutyát jutalomfalattal meg rászólással nevelni a birkanyáj mellett, elárulom, ugyanúgy folytatná azt, miről le akarod beszélni, meg se hallaná a hangodat. Ilyenkor keménynek kell velük lenni, de ezért bőségesen kárpótolva vannak a juhászkutyák, mert a terelés a szenvedélyük. Nem szabad azt mondani, hogy a kutyát így és így kell nevelni, hiszen minden kutya más.
igazad van kriszt teljes mértékben!!
de azér én azt is büntetném, hogy komolyabb módon fegyelmezzék a kutyákat, pl.:ha a kutya állandóan felugrál az emberre, állítólag az a legjobb módszer, ha mindig rálépünk a hátsó lábára, szerintem ez is felér egy állatkínzássakl, a kutyának az fáj!!szerintem nem jó fegyelmezési módszrer, eggyik ismerősömnem igaz sikerült leszoktatnia az ugrálásról ezzel a módszerrel, de szerintem ezt a leszoktatást azzal is el lehet érni, hogy erőteljesseben rászólunk kutyáinkra, a hangvitelből rájönnek, hogy azt nem szabad, ert a kutyák inteligensek, ugyan úgy a többi állatok is!!lehet hogy nem tudunk róla, de némelyik okossabb mint egy ember!!pl. ha otthon problémák vannak, és csak kimész vegyük azt az udvarra, a kutya egyből eggyütérzően odajön, h. megvigasztaljon, de ezt sokszor még nagyon sok ember nem éri fel ésszel!!az állatkínzásokra visszatérve, még mennyi oylan eb élhet sanyarú sorsban szerte a vuilágon, hogypl. rövidláncon ki van téve étel iztal nélkül a tűző napra, vagy még hány olyan állat élhet szerte a világon, akiket kínoz gazdájuk, szerintem az állatvédőknem az adott megyében, ahova tartoznak/országban minden eggyees településen széjjel kéne nézniük, hogy pl. ,megkérdezi a falu/város polgármesterét, hogy tud e a faluban/városban levő állatkínzásról, és utámna még széjjelnézni autóval pl egy faluban, hogy tényleg igazat mondott e 2-3 évente szerintem nem ártan egy ilyen, hogy megelőzzük az állatkínzást!!
Sok országban szigoríthatnák a törvényeket, ahogy hazánkban is. Jómagam csak annyit tudnék még hozzáfűzni, hogy aki egyszer állatot fogad be legyen az kutya, macska vagy bármilyen faj azt később ne dobja ki az utcára vagy a legrosszabb ne szabaduljon meg tőle elvetemült módon. Mert sajnos nálunk is hiába szeretnének üzemeltetni állatmenhelyt egyre többet zárnak be, mert nincs pénzük a fenntartására, és itt nem csak arról van szó, hogy többen vannak a kelleténél. Valahol a lakók ragaszkodnak ahhoz, hogy zárassanak be menhelyeket, mert nem viselik el a kutyaugatást meg hasonlókat. Sokan, akik nem szeretik az állatokat mégis tartanak és elképzelni sem tudom, hogy azokkal hogy bánhatnak. Én magam szívesen lennék erre specializálódott ügyvéd, mert szeretem az állatokat.