Savas óceánok

A queenslandi James Cook Egyetem kutatói, fiatal bohóchalakkal kísérleteztek. Egyik csoportjukat óceáni élőhelyükével azonos, enyhén lúgos vízben, a másik csoportot viszont savasabb közegben neveltek fel. A halakat úgynevezett áramlási kamrába helyezték, ahova két forrásból folyt be egyszerre a víz.

Kupon Mánia akció!

Saját fotókönyv a Fotókönyvbolttól 6.200 Ft helyett most mindössze 2.990 Ft-ért!

- 51% 6200 Ft helyett 2990 Ft

Országos

Már csak 83 kupon van

Az egyik bemeneten a bohóchalak természetes ellenségeit tartalmazó tartályokból ömlött be a víz, a másikból olyan eredt, amelyben csak növényevő halak úszkáltak. A kétféle víz nem keveredett, így a halak választhattak közöttük.

A normál közegben nevelkedett halak a kísérlet folyamán elkerülték azt a vízsugarat, amely a ragadozóktól eredt, mivel érzékelték azok szagát. A savas vízben nevelkedett halak azonban mindkét bemenethez erősen vonzódtak.

A halak tehát végzetes vonzalomra tehetnek szert ragadozóik iránt olyan szén-dioxid- és pH-értékek esetén, amelyek várhatóan jellemezni fogják az óceánokat 2100 körül, amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi tendenciákat követi - írták a kutatók az Ecology Letters című szaklapban.

Előzetes kutatások már kimutatták, hogy a halak szaglásukra hagyatkoznak letelepedésük során, azaz amikor a frissen kikelt állatok kiválasztják jövendőbeli, biztonságos élőhelyüket. Ebben a korai, érzékeny életszakaszban a ragadozók felismerését és elkerülését szolgáló képesség az egyik legfontosabb a túléléshez.

Az óceánok savasodása olyan probléma, amely széles körűen elterjedhet, és egyelőre nem tudni, hány élőlény és ökoszisztéma lesz képes együttélni vele.